Sokan fordulnak hozzám olyan gonddal, hogy egy témában nem tudnak dűlőre jutni, mindegyik fél csak a saját igazát hajtogatja, és összeveszés a vége. Miért alakul ez így?
Ennek egyik oka az lehet, hogy a felek nem ismerik a másik „történetét”, nem tudják, mi vezérli abban, hogy nem tágít elképzelésétől.
Mondok egy példát, hogy érthető legyen, mire gondolok.
Mediációra jelentkezett Zoltán, mivel már több éve nem tud beszélni lánytestvérével, azóta amióta édesapjuk meghalt. Kérte, hogy vegyem fel vele a kapcsolatot, mert ő már próbálta sokszor elérni, de nem sikerült, nem vette fel a telefont, emailre / sms-re sem válaszolt. Ügyfelem számára azonban nagyon fontos lenne, hogy legyen kapcsolatuk, mivel szüleik már nem élnek, és csak ők maradtak egymásnak.
Bár ilyen feladatot ritkán kapok, de úgy döntöttem, elvállalom.
Zoltán mesélt pár dolgot korábbi kapcsolatukról a húgával, Judittal. Felhívtam a hölgyet, és kértem tőle egy időpontot, amikor leülhetünk, és átadhatom neki testvére üzenetét. Nem volt könnyű rábeszélni, de végül tudtunk találkozni.
Judit elmondta, hogy azért nem beszél bátyjával, mert nagyon rosszul esett neki, ahogy viselkedett édesapjukkal. Ezeket a történeteket az édesapa panaszolta el még neki. Majd Zoltán az édesapa halála után még a sírt sem látogatta meg.
A beszélgetés során kiderült, hogy teljesen másképp látja a helyzetet a két testvért. Megkértem Juditot, hogy üljünk le közösen, és mondja el mindenki saját történetét, hogy megérthessék egymást, ki, mit, miért tett. Látható volt, hogy nagyon hiányoznak egymásnak.
A találkozó sikeres volt, ma ez a két ember bármikor számíthat egymásra, évente többször is találkoznak.
Mi ebből a tanulság?
Bármilyen kapcsolatban fontos megismerni a másik érzéseit, a történetét, a tapasztalatait, a gondolatait ahhoz, hogy megértsük a tetteit, a szavait.
Az ember társas lény, fontos számára a kommunikáció. Ha már csak elmondja örömét, bánatát, azzal másiknak is örömet okoz, vagy bánatát könnyebben leteszi, feladatát eredményesebben megoldja. Sokszor az is elég, ha egy másik nézőpontból kap információt, ami segíthet a továbblépésben.
Legyünk és maradjunk társas lények! Mondjuk ki érzéseinket, ami fáj, ami bánt, ami jó, és hallgassuk meg figyelmesen a másik félt is. Így sokkal könnyebbé válhat az életünk, sőt még az egészségünkre is tudunk vigyázni, hiszen csökkenthetjük életünkben a stresszt!
