Sajnos most ez a szó nagyon lejáratódott a KUN-Mediátor Kft sikkasztásának köszönhetően. Az információk szerint sem a cég vezetőjének, sem a cég tevékenységének semmi köze nem volt a mediációhoz. A cég hatályos fő tevékenysége az „Utazásszervezés”, de e mellett számtalan egyéb tevékenységet végezhetett, kiskereskedelmi tevékenységek, gyártás, nyomtatás, bróker tevékenység. Lehet, hogy a tulajdonos azért adta ezt a megnevezést a cégének, mert ennek jelentésével kevesen vannak tisztában, így bármivel foglalkozhat.
Ezért szeretném leírni, hogy mi is valójában a mediáció, és ki is a mediátor.
Wikipédia szerint: „A mediáció (magyarul közvetítés) egy speciális konfliktusmegelőző, -kezelő módszer és folyamat, amelynek lényege, hogy a két vagy több fél vitájában, a konfliktusban állók beleegyezésével egy semleges, harmadik fél (mediátor) jár közben.”
Jogi háttere: A 2002. évi LV. Törvény (3. §), mely tömören meghatározza a közvetítő feladatait, és azt is, hogy ki lehet az Igazságügyi Minisztérium által nyilvántartásba vett mediátor.
A mediációt annak érdemes igénybe venni, aki valakivel vitában áll, és már képtelenek eredményt elérni a vitájuk során. Ilyen konfliktus kialakulhat munkahelyen, cég tulajdonosai között, családtagok között, hazásságon belüli vagyonmegosztás alkalmával, válás esetén. Legismertebb a válópert megelőző mediáció, amikor a felek egyezséget köthetnek a válás utáni kapcsolatukra vonatkozóan, pl, gyerekelhelyezés, láthatás, gyerektartás, vagyonmegosztás. Ezt tudják benyújtani a bírósághoz, amely alapján a bíróság a válást 1 vagy 2 alkalom után kimondja.
A mediácó során a mediátor az egyeztetést úgy irányítja, hogy a felek elmondhassák álláspontjukat, és képesek legyenek az aktuális probléma megoldására.
A mediátort a felek közösen kérik fel, ő pedig pártatlanul, titoktartást fogadva egyengeti a konfliktus megoldására irányuló beszélgetést. Közvetítőként lép fel az ügyfelek között.
A résztvevőknek lehetőségük van arra is, hogy kérjenek négyszemközti beszélgetést a mediátorral, vagy ha a mediátor látja ennek szükségességét, akkor ő is jelezheti ezt.
Az egyezség minden esetben a felek közös döntését jelenti. Abban az esetben nem születik egyezség, ha ez nem lehetséges.
Ez Magyarországon még kevésbé elterjedt módszer, miközben ez már a törzsek, népcsoportok legjobb konfliktuskezelési módszere volt. Akkor még nem ismerték a pereskedést.
Manapság sajnos inkább előbb mennek az emberek bíróságra, pedig az sokkal hosszadalmasabb, ott felperes és alperes van, akik közül valaki veszíteni fog. A bíróságon nincs idő arra, hogy a résztvevők igazából kifejtsék álláspontjukat, meghallgassák őket.
A mediáció során csak közös megegyezés lehetséges, tehát mindkét fél megelégedésére lehet megkötni az egyezséget. Ennek folytán tulajdonosok , piaci szereplők, de akár családtagok közötti mediálást követően is van lehetőség a kapcsolat helyreállítására, hiszen a felek nem érzik vesztesnek magukat.
Hogyan zajlik egy átlagos mediáció?
- a konfliktusban lévő felek közösen felkérik a mediátor az ülés lebonyolítására,
- a mediátor csak a résztvevők közötti közvetítőként van jelen, aki pártatlanul egyengeti a beszélgetést, az ott elhangzottakról titoktartás köti.
- mindkét fél elmondja saját álláspontját, ebbe a másik fél nem szólhat bele, hanem a jelenlegi helyzet elmondása után reagálhat csak rá,
- közösen megállapítják az egyezség célját,
- az ülés célja sosem a múlt hibáinak elemzése, hanem a jelenlegi helyzet figyelembe vételével, a helyzet mindkét fél számára megfelelő rendezése.
- egyezség megkötése –amelyet mindkét fél elfogad.
Ha bármely további kérdésed van azzal kapcsolatban, hogy a te helyzetedben ez megoldás jelenthet-e, kérlek keress nyugodtan, és megbeszéljük.
