Egy párkapcsolat egyik legnagyobb összetartó ereje a közösen átélt élmények.
Biztos te is ismersz olyan párkapcsolatot, amely arról szól, hogy a pár tagjai egymás mellett alszanak, felkelnek, elmennek dolgozni, hazamennek, esznek, tévéznek/olvasnak, alszanak. Nap mint nap ennyi történik velük….
Maradhat vajon számukra ebből olyan élmény, amire visszaemlékeznek? Tudnak majd erről beszélgetni a szomszéddal / családtagokkal / barátokkal pár év múlva? Ennek minimális az esélye. A megszokott, szürke hétköznapokra, az eseménytelen időre nem fogunk emlékezni.
A Dalai Láma élettel kapcsolatos egyik szabálya:
- Egyszer egy évben, látogass el egy olyan helyre, ahol még sosem jártál.
Vajon miért fontos ez?
Új dolgokat ismerünk meg. Kilépünk a megszokott életünkből, a programjainkból, feladatainkból, az elvárásokból. Mi is minden évben elmentünk a családdal különböző helyekre.
Miért is jó egy utazás?
Sólyom Anna: Párnafilozófia c. könyvében nagyon tetszett, ahogy ezt filozófusként megfogalmazta :
„Pontosan ezért jó elutazni: a helyváltoztatás régi jó gyógymód arra, hogy kilépjen a megkövesedett szokások és életképtelen minták közül…. Célja a megismerés, az új meghódítása, azaz minden olyan ismeretlen építő lehetőség megragadása, amelyet az adott út elém hoz….” (124. oldal)
„.. ez a lényeg, hogy hagyjuk hadd menjen, aminek mennie kell és jöjjön ami érkezik..” (125. oldal)
Mi mindig mindenhol jól éreztük magunkat. Miért?
- mert csak a családunkkal mentünk. Mivel szerettük egymást, így tudtuk, hogy ez csak jó társaság lehet. Vittünk egy csomó játékot, és bepótoltuk, ami év közben elmaradt.
- egymással foglalkoztunk, rengeteget nevettünk.
- annak örültünk, amit elénk hozott az élet, a szép tájnak, az új helyeknek, embereknek, az ételeknek.
- mindig nyitottan vártuk azokat a lehetőségeket, amelyek a helyszínen fogadtak bennünket.
Azt azért hozzáteszem, mielőtt bárki irigyelne bennünket, hogy ez nem azt jelentette, hogy dúskáltunk a pénzben. Sokszor a külföldi nyaralásainkat sokkal olcsóbban oldottuk meg, mintha itthon mentünk volna el 1 vagy 2 hétre, de felvállaltuk az ismeretlen kockázatát. Sokszor akár 12-17 órát autóztunk, de a gyerekek jókat aludtak az úton. Sosem panaszkodtak, ezért is nagyon imádtuk őket. A keretünkbe többször az fért bele, hogy a kirakatokat és az éttermeket csak kintről néztük, de együtt voltunk. Fantasztikus helyszíneken jártunk, évről évre új lehetőségeket fedeztünk fel.
Mit ne tegyél ilyenkor?
- ne irigykedj másokra, ha jobb körülmények között nyaralnak.
- ne a rosszat vedd észre.
- ne idegeskedj! Egy keleti mondás szerint: ha valamit nem tudsz megoldani, nem érdemes vele foglalkozni, vagy megoldódik magától vagy nem….. Ha idegeskedsz, változik bármi? Nem! Akkor van értelme?
Mit csinálj, hogy jól érezd magad?
- Vedd észre, ami szép pl. naplementét, a pillangókat, a virágokat, a tájat.
- Nevess sokat!
- Találj ki olyan programot, amelyben együtt lehettek. Ha mindenkinek más tetszik, akkor amire van idő és pénz, azt csináljátok meg.
- Beszéljétek meg a gyerekekkel, hogy ti is pihenni szeretnétek, ez nem „szülőnyúzó” nyaralás.
- Ne legyen lelkiismeret-furdalásod, ha pároddal jól akarod érezni magad, és minden percet nem a gyerekeiddel töltesz.
Még most is sokat nevetünk, ha élményeink eszünkbe jutnak. Sőt a gyerekeink már saját útjukat járva, hasonló helyzetekkel találkoznak. Ilyenkor eszükbe jut, hogy gyerekkorukban ők már ezt átélték. Jó nekik erre visszaemlékezni, és ez fantasztikus érzés számunkra is!
Mi a férjemmel már a gyerekek pici kora óta ragaszkodunk ahhoz, hogy évente egyszer / kétszer elmegyünk kettesben egy hétvégére pihenni. Így még közel három évtized után is tudunk egymással mit kezdeni a gyerekek nélkül is. Sokat beszélgetünk, elengedünk minden gondunkat arra a 2 napra, és csak simán jól érezzük magunkat.
Merd felvállalni azt, hogy megismersz ismeretlen helyeket, a családoddal foglalkozol, jól érzitek magatokat. Ez nem pénz függvénye, csak akarat kérdése, hogy szerezz új élményt, amire sok év múlva is emlékezhetsz!