Találtam egy aranyos történetet, amit szeretnék megosztani veled.
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy földműves, akinek a szamara beleesett a kútba. Órákig panaszosan bőgött, miközben a földműves próbálta kitalálni, mit tegyen. Végül úgy döntött, hogy nem éri meg kihúzni a szamarat, már úgyis öreg az állat, a kutat meg egyébként is be kellett temetni.
Elhívta az összes szomszédját, hogy segítsenek.
Mindegyikük fogott egy lapátot, és elkezdték a földet a kútba lapátolni. A szamár először ordított a félelemtől, amikor rájött, hogy mi történik. Azután egyszer csak elhallgatott.
Jó nagy adag föld belapátolása után a földműves belenézett a kútba. Megdöbbent, amit látott. A szamár csodálatos dolgot művelt, minden egyes lapát földdel, amelyet a hátára dobtak.
Lerázta, és lépett egyet felfelé.
Amint a szomszédok tovább lapátoltak, továbbra is lerázta a földet magáról, és lépett egyet felfelé. Mindenki elképedésére a szamár nemsokára átlépett a kút peremén és elügetett.
Tanulság:
Az élet mindenféle szennyet dobál rád, akár akarok, akár nem. A gödörből kimászni úgy lehet, hogy a szennyet lerázod magadról, és lépsz egyet felfelé.
Minden problémád tulajdonképpen egy lépcsőfok.
A legmélyebb kútból is ki tudunk mászni, ha soha nem állunk le, és nem adjuk fel soha.
Rázd meg magad, és lépj egyet felfelé.”
Részlet: Allan & Barbara Pease – A válasz c. könyvéből